Próbakút, kísérlet
VIII. kazettán próbakút létesítése és szén-dioxid kísérleti beadagolása gázcsövön:
A VIII-as vörösiszap kazettán rakodógép segítségével le lett takarítva egy 6X6 méteres kísérleti terület, ahol csak a vörösiszap test látszott ki. Erre a területre lehelyezésre került kismélységben egy perforálással ellátott, lekúpozott acélcső, amely elsősorban azt volt hivatott vizsgálni, hogy a vörösiszap testben lévő lúgos folyadék megjelenik-e a csőben és így lehetőség van-e később a folyadékot, mint monitoring vivőanyagot vizsgálni. Többszöri mérés alapján beigazolódott, hogy a monitoring kútban megjelenik a folyadék, melyből mintát is vettünk. Később mikor a folyadékszint beállt, elvégeztük a kútellenőrzést/tisztítást, ahol talpat mértünk, valamint a benne lévő folyadékot többször kiszivattyúztuk és vizsgáltuk a kút visszatöltődését.
A monitoring kút mellé lehelyeztünk egy alul perforált, felül a beadagoláshoz szükséges, csappal és csatlakozóval ellátott vastag falú húzott szénacél gázcsövet.
A kísérleti területen található gázcsőbe történő szén-dioxid beadagolásával vizsgáltuk, hogy a vörösiszap testben a folyadék mellett van-e a részecskék között a gáznak is áramlása, és az milyen irányú. A beadagolás során, reduktoron keresztül több palacknyi cseppfolyós szén-dioxidot adagoltunk be a hulladéktestbe. A beadagolást viszonylag kicsi gázáramlás mellett tudtuk elindítani, mert a reduktoron és az összekötő vezetéken is megjelent a kifagyás/deresedés, azaz ha túl gyorsan adagoljuk a gázt, abban az esetben fagydugó is kialakulhat, ami megakadályozza a további beoltást. Tapasztalatunk alapján kiderült, hogy a beadagolási pont és a közeli monitoring cső kommunikál egymással, mivel a csőben buborékoló gázáramra lettünk figyelmesek. Ezzel egy időben viszont a beadagoló cső palástja mellett is jelentkezett a gázkiáramlás a légkör felé.
A kísérletekkel megállapítható volt, hogy a beadagoló kutakba bejuttatott gázállapotú széndioxid bár végez semlegesítést, azonban a gázszökések megjelenése miatt a mélységi vizsgálatoknál, a tervezetten kiépítendő, már mélységi elhelyezkedési injektáló kúthálózatnál el kellett vetnünk a gáz-beadagolásos technológia használatát. A megoldás a folyadékban előzetesen oldott széndioxid hulladéktestbe történő bejuttatása lesz, ilyenkor a tározó hulladéktestéből már kivált lúgos csurgalékvizeket - illetve kísérletként egyéb semleges kémhatású természetes vizet - széndioxiddal történő dúsítással, semlegesítést követően juttatjuk a beadagoló kutakon keresztül a vörösiszap testbe.
A kutatás első évében elvégzett kísérletek alapján megkezdhető a VIII-as tározói kútcsoportok tervezése. A következő hónapokban elkészül minden olyan külső szakértői anyag, ami már az engedélyezést, a kutak kialakítását illetve a széndioxid beoldását és helyszínre juttatását biztosító rendszerek leírását megadja, az eddigi tapasztalatok visszacsatolásaként. Ezt követően a nyári vagy őszi hónapokban– szükséges engedélyek megszerzése után - a kutakat is kialakítjuk. Szintén megkezdtük a X-es számú kazetta felületét semlegesítő speciális lándzsás kutatótartályok tervezését is.
Az elvégezett kísérletek eredményeként a konzorciumi partnerek laboratóriumi vizsgálatához a kezelt vörösiszap minták széles kémhatás spektrumát tudjuk biztosítani, a tározói in situ semlegesítések hatására pedig rendelkezésre fog állni az ipari kísérletek lefolytatásához szükséges alapanyag is.